Tűzvédelmi oktatás
Készítette:
Zellei László e.v. munkavédelmi szakmérnök (21/2019. M), tűzvédelmi főelőadó(1378717)
Székhely: 2464 Gyúró, Akácfa u. 4.
Telephely/postacím: 2464 Gyúró, Akácfa u. 4.
Telefon/fax: 06-30-456-00-80
E-mail: zelleilaci@gmail.com
Nyilvántartási szám: 53538657
Adószám: 69686292-1-51
Tartalomjegyzék
1. ALAPFOGALMAK
1.1 A TŰZ KELETKEZÉSÉNEK MEGAKADÁLYOZÁSA
1.2 AZ ÉGÉS FELTÉTELEI
1.3 ALAPVETŐ TŰZOLTÁSI MÓDOK
1.4 A MUNKAHELYEN ELHELYEZETT HORDOZHATÓ TŰZOLTÓKÉSZÜLÉKEK
2. TŰZVÉDELMI SZABÁLYSÉRTÉS
3. TŰZJELZÉS
4. DOHÁNYZÁS
5. HELYISÉGEKRE VONATKOZÓ TŰZVÉDELMI ELŐÍRÁSOK
6. TEVÉKENYSÉGRE VONATKOZÓ TŰZVÉDELMI HASZNÁLATI SZABÁLYOK
7. A MUNKAVÁLLALÓK TŰZVÉDELMI KÖTELESSÉGE
8. TŰZVÉDELMI OKTATÁSSAL KAPCSOLATOS FELADATOK
9. ÖSSZEFOGLALÁS
Égés: Égésnek nevezzük azt a kémiai folyamatot, amelynél az éghető anyag a levegő oxigénjével egyesül, miközben hő és legtöbb esetben, fény formájában energia szabadul fel.
Égés feltételei: Az égés csak akkor jöhet létre, ha az éghető anyag, az oxigén és a gyulladáshoz szükséges energia azonos időben, azonos térben együttesen rendelkezésre áll.
Éghető anyag: Az anyagok éghetőségük szerint három csoportra oszthatók.
Éghetőnek nevezzük azokat az anyagokat, amelyek tűz vagy hő hatására lángra lobbannak, parázslanak, szenesednek és a gyújtóforrás eltávolítása után is tovább égnek.
Nehezen éghetőnek nevezzük azokat az anyagokat, amelyek tűz, vagy hő hatására lángra lobbannak, parázslanak vagy izzanak, de a gyújtóforrás eltávolítása után e jelenségek megszűnnek.
Nem éghetőnek nevezzük az anyagok azon körét, amelyek tűz, vagy hő hatására nem lobbannak lángra, nem parázslanak és nem szenesednek.
Levegő oxigén tartalma: A levegő oxigéntartalma 21 tf %, a tökéletes égéshez legalább 18 tf % oxigénre van szükség. 10-14 tf % alatt gyakorlatilag az égés megszűnik.
Gyújtó energia: Az égési folyamat létrejöttéhez eltérő energiájú gyújtóforrás, megfelelő hőmérséklet, vagy más iniciáló hatás szükséges.
Tűz fogalma: Tűznek, illetve tűzesetnek nevezzük azt az égési folyamatot, amely veszélyt jelent az életre, vagy az anyagi javakra, illetve azokban károsodást okoz.
Égéstermékek mennyisége és összetétele: Égéstermékeknek nevezzük azokat a gáznemű, cseppfolyós és szilárd anyagokat, amelyek az éghető anyagoknak a levegő oxigénjével történő elégésekor keletkeznek. Összetételük függ az éghető anyag összetételétől, az égés körülményeitől.
A tűzeseteknél képződő füst a következő okok miatt veszélyes: magas a hőmérséklete, a füstben felhalmozódnak a toxikus égéstermékek és a termooxidatív bomlás termékei (szénmonoxid, sósav, stb.), a füst nem átlátszó, csökkenti a látótávolságot és megnehezíti az emberi tevékenységet. Tűzesetek során az esetek döntő többségében a füstmérgezés miatt következik be tragédia. A reakció zónájából kilépő füst hőmérséklete 1000 °C-ot is elérhet. Viszont az a hőmérséklet, amelynél még tartós emberi tevékenység folytatható, nem több, mint 60 °C.
Az éghető anyagok többségére jellemző, hogy tökéletes égés esetén 1 kg anyag elégésekor 4-15 m3 füst keletkezik.
A toxikus gázok jelenléte már kis koncentrációnál is veszélyessé teszi a füst belégzését.
A tűzeseteknél zárt térben oxigénhiány alakulhat ki. Ha a levegő oxigén tartalma 15 %-ra csökken, megszűnik a mozgás koordináltsága, 10-15 % között romlik az ítélőképesség és erős fáradékonyság következik be. 6-10 % között bekövetkezik az eszméletvesztés, 6 % alatt pedig a halál.
1.1 A TŰZ KELETKEZÉSÉNEK MEGAKADÁLYOZÁSA
A legtöbb esetben az emberi mulasztás, oda nem figyelés, valamint a tűzvédelmi előírások be nem tartása okoz tüzet.
Az égés megszüntetésének módjai az égés feltételeinek kizárását, illetve csökkentését jelenti.
Az égéshez szükséges feltétel alapján megkülönböztethető:
· az éghető anyag eltávolításán
· az oxigén elvonásán és
· az éghető anyag hőmérsékletének csökkentésén alapuló oltási mód
1.2 AZ ÉGÉS FELTÉTELEI
Égés csak akkor indulhat meg és maradhat fenn, ha az éghető anyag, a levegő megfelelő mennyiségű oxigénje (vagy oxidáló anyag), valamint az égés megindulásához szükséges gyulladási hőmérséklet azonos térben és időben áll rendelkezésre. Az égést és az égés feltételeit legegyszerűbben az egyenlő oldalú, úgynevezett „égési háromszöggel” lehet érzékeltetni, ahol:
ÉA = éghető anyag,
O2 = az égéshez szükséges oxigén vagy oxidáló anyag,
GYH = megfelelő hőmérséklet, gyújtóenergia,
Összekötő vonalak = a három feltétel egy időben és egy térben való jelenléte.
1.1 ALAPVETŐ TŰZOLTÁSI MÓDOK
Éghető anyag eltávolítása: Éghető anyag tűzhöz jutásának megakadályozása (pl. gázvezeték elzárása stb.). Éghető anyag tűz környezetéből való eltávolítása. Égő anyag eltávolítása a veszélyeztetett környezetből.
Égést tápláló oxigén elvonása: Oxigén kiszorítása (pl. elárasztás széndioxid oltógázzal stb.) Oxigén koncentráció csökkentése (felhígítás) (pl. lángtérbe oltógázt (CO2, halon), oltóport juttatunk). Égő felület letakarása (pl. takaróval, homokkal, földdel stb.)
Az égő anyag hűtése: nagy párolgáshőjű anyaggal (pl. vízzel). Ezt csak áramtalanítás után végezzük.
1.2 A MUNKAHELYEN ELHELYEZETT HORDOZHATÓ TŰZOLTÓKÉSZÜLÉKEK
A készülék üzembe helyezésekor a felszabadított hajtóanyag nyomására az oltóanyagot irányíthatóan lövelli ki.
ABC Porral oltó készülék (6, 12 kg-os)
Alkalmasak szilárd anyag, éghető folyadékok és gázok tüzeinek oltására, még feszültség alatt is. A porral oltó készülékkel min. 3 m távolságból végezzük az oltást úgy, hogy a porsugárba kerüljön az égés zónája.
Szén-dioxiddal oltó készülék (5 kg-os)
„B” (folyékony vagy cseppfolyós szilárd anyagok tüzei) és „C” (éghető gázok tüzei) tűzosztályok tüzeinek oltására alkalmasak, elektromos feszültség alatt lévő berendezések esetében is. Használatukat és a tűz eloltását követően, az érintett helyiség szellőztetése szükséges.
Tűzoltó készülékek használata
A fogantyúk közé helyezett műanyag nyomókartámaszt vagy biztosítószeget kirántjuk. Ezután az egyik kézzel a lövőkét a tűz irányába tartva a működtetőfej felső karját ütközésig lenyomjuk és az oltópor a lövőkén át a tűzre áramlik. A szakaszos működtetés a kar lenyomásával és visszaengedésével érhető el.
Elektromos feszültség alatt álló
berendezés tüzét vízzel oltani szigorúan tilos, ilyen esetekben a Tűzvédelmi
Főkapcsolóval azonnal feszültség mentesíteni kell!!!
A tűzoltó készülékek karbantartását kizárólag a jogszabályi feltételeknek megfelelő, a hatóság által nyilvántartásba vett karbantartó szervezet vagy az ilyen szervezettel szerződéses jogviszonyban álló felülvizsgáló végezheti.
A karbantartást végző személynek rendelkeznie kell érvényes, a karbantartásra vonatkozó tűzvédelmi szakvizsga-bizonyítvánnyal.
A tűzoltó készüléket készenlétben tartó vagy képviselője rendszeresen, legalább negyedévente ellenőrzi, hogy a tűzoltó készülék:
· az előírt készenléti helyen van-e?
· rögzítése biztonságos-e?
· látható-e?
· magyar nyelvű használati utasítása a tűzoltó készülékkel szemben állva olvasható-e?
· használata nem ütközik-e akadályba?
· valamennyi nyomásmérő vagy jelző műszerének jelzése a működési zónában található-e?
· hiánytalan szerelvényekkel ellátott-e?
· fém vagy műanyag plombája, zárópecsétje, karbantartást igazoló címkéje, a karbantartó szervezet OKF azonosító jele sértetlen-e?
· karbantartása esedékes-e?
· készenléti helyét jelölő biztonsági jel látható, felismerhető-e?
· állapota kifogástalan, üzemszerű-e?
A tűzoltó készülékeken évente alapkarbantartást kell elvégezni, amelynek műveleteit az 50/2011 (XII.20.) BM rendelet 10. melléklete tartalmazza.
A középkarbantartás a készülék gyártási dátumától számított 5. és 15. évben történik, teljes körű karbantartás a gyártási dátumtól számított 10. évben. A szén-dioxiddal oltó és a hajtóanyagpalack kivételével a tűzoltó készülékek és alkatrészek élettartama nem haladhatja meg a 20 évet. A tűzoltó készülékek selejtezéséről a tulajdonos gondoskodik.
1. Tűzvédelmi szabálysértés
Aki
· a megelőző tűzvédelmi rendelkezéseket, a kötelező szabványokban foglalt előírásokat megszegi,
· vagy tűzesetet, vagy tűzveszélyt észlel és ezt a hatóságnak – mihelyt teheti – nem jelenti,
· vagy a tűzjelzésre távbeszélőjét nem bocsátja rendelkezésre, vagy szándékosan megtévesztő jelzést ad,
· vagy nem tesz eleget a hatóság azon felhívásának, hogy a tűz oltásában személyesen közreműködjön,
· vagy járművét, vagy a tűz oltására alkalmas eszközét a tűz oltásához nem bocsátja rendelkezésre,
· vagy a tűzoltás vezetőjének intézkedését nem hajtja végre,
· vagy a szükséges felvilágosítást nem adja meg,
pénzbírsággal sújtható.
2. Tűzjelzés
A tűz elleni védekezésről szóló törvény alapján, aki tüzet vagy annak közvetlen veszélyét észleli, köteles azt haladéktalanul jelezni a tűzoltóságnak.
A tűzjelzésnek tartalmaznia kell:
· a tűzeset pontos címét, helyét,
· emberélet van –e veszélyben,
· milyen sérülések történtek,
· milyen anyagok égnek, milyen terjedelemben,
· milyen területet veszélyeztet a tűz továbbterjedése,
· a tűzjelző nevét és a jelzésre használt távbeszélő számát.
Mindenkinek ismernie kell a tűzoltóság hívószámát, amely az általános segélyhívó (112).
Személyi sérülés esetén (pl.: égési sérülés, füstmérgezés) azonnal értesíteni kell a mentőket is. A mentők segélyhívó száma: 104.
Amennyiben bűncselekmény (pl.: szándékos tűzokozás) alapos gyanúja merül fel és/vagy a tűzeset nagy épületkárral jár, esetleg haláleset következik be, úgy haladéktalanul értesíteni kell a rendőrséget is. A rendőrség segélyhívószáma: 107.
3. Dohányzás
Égő dohányneműt, gyufát tilos olyan helyre tenni, illetve ott eldobni, ahol az tüzet vagy robbanást okozhat. Dohányozni nem szabad ott, ahol az tüzet vagy robbanást okozhat. A dohányzás tiltása táblával, illetve piktogrammal van jelölve. Ott ahol dohányozni lehet csak nem éghető hamutartókat használjunk és a dohányzás után győződjünk meg a csikk teljes eloltásáról. Dohányozni csak arra kijelölt helyen szabad.
4. HELYISÉGEKRE VONATKOZÓ TŰZVÉDELMI ELŐÍRÁSOK
A közlekedési utak, menekülési útvonalak, előterek és bejárati ajtók szabadon tartásáról folyamatosan gondoskodni kell. Azokat eltorlaszolni, leszűkíteni – úgy, hogy a menekülés lehetőségét akadályozza – még átmenetileg sem szabad.
A tűzoltó készülékeket eltorlaszolni tilos! A helyiségeket rendeltetésüknek megfelelő célra szabad használni. Az elektromos berendezések, a fűtőberendezés, valamint az éghető anyagok között olyan távolságot kell tartani, hogy azok gyújtási veszélyt ne jelentsenek egymásra. A helyiségeket állandóan tisztán kell tartani, a felesleges göngyölegeket, kiselejtezett anyagokat, tárgyakat el kell távolítani.
A sütő (főző) berendezések kezelési és karbantartási utasításainak előírásait maradéktalanul be kell tartani. Amennyiben a berendezés működtetése közben rendellenességet észlelnek, kötelesek azt azonnal szakemberrel megvizsgáltatni.
A helyiségekben dohányozni tilos!
A hulladékot csak nem éghető anyagú edényzetben szabad gyűjteni, s azt naponta el kell távolítani. Tűzveszélyes folyadék tárolása tilos! Világítótestekre éghető anyagból készített dekorációt elhelyezni tilos!
Ne tároljon semmilyen fajta gyúlékony anyagot üzemelő elektromos eszközön, melegítőn vagy radiátoron. Ne használjon hibás, barkácsolt villamos vezetéket, készüléket, mert zárlatot és így tüzet okozhat. Villamos gépet, berendezést és egyéb készüléket a tevékenység befejezése után ki kell kapcsolni, használaton kívül helyezésük esetén a villamos hálózatról le kell választani. Villamos berendezések kapcsolóit, tűzvédelmi felszereléseket állandóan hozzáférhető helyen kell tartani, használható állapotban, eltorlaszolni ezeket még átmenetileg sem szabad. A csoportosan elhelyezett villamos kapcsolók és biztosítékok rendeltetését illetve ezen kapcsolók ki- és bekapcsolt helyzetét meg kell jelölni. A rajtuk lévő gyári jelölés megfelelő. Elektromos hőfejlesztő készüléket bekapcsolt állapotban felügyelet nélkül hagyni nem szabad. Mielőtt távozik, a helyiségből áramtalanítson minden használaton kívüli elektromos berendezést.
5. Tevékenységre vonatkozó tűzvédelmi használati szabályok
A tevékenységhez igénybe vett helyiségeket csak az építési és használatbavételi engedélyben meghatározott célra szabad használni. Ha ettől eltérő használat válik szükségessé, tűzvédelmi szakember véleményét kell kikérni és meg kell határozni az új helyzetnek megfelelő feltételeket és szabályokat.
A közművek nyitó-és zárószerkezeteit, valamint a tűzvédelmi berendezés és a tűzjelző helyét jól láthatóan meg kell jelölni.
Az üzemeltetés alatt az olyan helyiség ajtóit, amelyben emberek tartózkodnak, nem szabad lezárni. Ha a munka jellege az ajtók zárva tartását szükségessé teszi, – veszély esetére – az ajtók külső nyithatóságát biztosítani kell. A ki-és bejárati ajtókat, továbbá a közlekedési utakat eltorlaszolni még ideiglenesen sem szabad.
A közlekedési utakat, folyosókat, kijáratokat és a hozzájuk vezető utakat teljes szélességben szabadon kell hagyni. Az irodában és az gyártó csarnokban elhelyezett kézi tűzoltó készülékeket könnyen hozzáférhetően, állandóan üzemképes állapotban kell tartani. Azokat a helyéről elvinni, vagy a rendeltetésüktől eltérő célra használni tilos.
6. A MUNKAVÁLLALÓK TŰZVÉDELMI KÖTELESSÉGE
A gazdálkodó szervezetek, intézmények kötelesek gondoskodni arról, hogy munkavállalóik a jogszabályokban foglalt előírások szerint végezzék a tevékenységüket, illetőleg a létesítmény, építmény, helyiség igénybe vevői a tűzvédelmi szabályzatban foglaltakat megismerjék és megtartsák.
A munkavállalóknak törekedniük kell a tűzvédelmi jogszabályok, szabványok, előírásainak megfelelő munka, tevékenység végzésére. Minden berendezést, készüléket a kezelési utasításnak megfelelően szabad csak használni, üzemeltetni. A kijáratokhoz vezető közlekedési utak szabadon tartása, az eltorlaszolás, a leszűkítés megakadályozása. A munkaterületén lévő tűzoltó felszerelések, készülékek és eszközök használatának és kezelésének megismerése. Azokat eltorlaszolni még ideiglenesen sem szabad. Tűz esetén részt venni a veszélyeztetett területen tartózkodó személyek kimenekítésében, a rendelkezésre álló tűzoltó eszközökkel a tűz oltását elkezdeni, a tűz tovább terjedését megakadályozni és segíteni az anyagi javak mentésében.
A tűzoltóság megérkezésekor tájékoztatni kell a kivonult egység vezetőjét az addig tett intézkedésekről, közölni kell, hogy a tűz közelében van-e még olyan tűz-és robbanásveszélyes anyag, amelyet még nem sikerült kimenteni, és emberi élet van-e veszélyben. A passzív jelenléttel a tűzoltási és mentési munkálatokat akadályozni nem szabad.
Záráskor, munka befejezésekor a területet utolsóként elhagyó munkavállaló(k)nak, személy(ek)nek meg kell győződni arról, hogy nincs-e olyan körülmény, amely utólag tüzet okozhatna. Ha van, akkor ezt haladéktalanul meg kell szüntetni.
Tűzesetkor a gyülekezési hely az irodának helyet adó épület előtti járda, közterület.
7. TŰZVÉDELMI OKTATÁSSAL KAPCSOLATOS FELADATOK
A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. Törvény 22.§ (3-4.) bekezdése előírja, hogy:
A munkáltató köteles gondoskodni a munkavállalói, illetőleg a munkavégzésben résztvevő családtagjai tűzvédelmi oktatásáról és rendszeres továbbképzésükről, valamint arról, hogy azok a munkakörükkel, tevékenységükkel kapcsolatos tűzvédelmi ismereteket a foglalkoztatásuk megkezdése előtt elsajátítsák, a tűz esetén végzendő feladatokat megismerjék.
Új dolgozót nem szabad addig munkába állítani, amíg nem részesült tűzvédelmi oktatásban. (első oktatás)
Ismétlődő oktatást kell tartani évente legalább egy alkalommal. Amennyiben van olyan munkavállaló, aki az oktatáson nem tudott részt venni, a hiányzást követően pótoktatásban kell részesíteni. Minden tűzesetet követően rendkívüli oktatást kell szervezni.
Az oktatás megtörténtét Tűzvédelmi Oktatási Naplóban kell rögzíteni!!!
NEM FOGLALKOZTATHATÓ OLYAN MUNKAVÁLLALÓ, AKI:
A tűzvédelmi előírásokat nem ismeri, vagy azokat nem tartja be, a tűzoltó készülékek, felszerelések használatát, kezelését nem ismeri.